Új bemutatóra készül a Déryné Társulat, a Jókai 200 emlékév alkalmából ’A bolondok grófja’ című színdarabot állítják színpadra Fejes Szabolcs (e.h) rendezésében. A vígjáték merész, kortárs környezetbe helyezve elevenedik meg a Déryné Társulat előadásában, a szöveget Sényi Fanni a Déryné Program dramaturgja dolgozta át. A díszletet a rendező, Fejes Szabolcs, a jelmezeket Wasilewski Laura álmodta meg, míg a zenéért Erdős Boglárka felel. Az olvasópróbát április 1-én tartották a Déryné Központban, a premier dátuma május 16-ra van kitűzve.
A váratlan fordulatokkal és őrült helyzetekkel teli vígjáték főszereplője Koromfi, aki egy pesti garzon áráért megvásárol egy vidéki birtokot. Jó levegő, madárcsicsergés… Koromfi annak tudatában, hogy megcsinálta élete üzletét, beköltözik a kastélyba. Ám hamarosan kiderül, hogy a kastély személyzete egytől egyig bolond, valamilyen mentális problémával küzd, senki nem dolgozik semmit, cserébe viszont Koromfinak kell őket el eltartania. A fiatal férfi először menekülne a helyzetből, de amikor találkozik Iringával, a titokzatos, éneklő lánnyal, első látásra beleszeret az álomszerű teremtésbe. Ahogy a történet kibontakozik, Koromfi egyre inkább elmerül a kastély őrült világában, és miközben a lakókat próbálja kigyógyítani, ráébred, hogy a boldogság néha a legőrültebb helyeken és helyzetekben rejlik.
„Most már egész életemben ilyen bolond szeretnék lenni, ilyen bolond és boldog, mint amilyen most vagyok! Nincs ennél felszabadítóbb a világon!” – hangzik el a darabban Koromfitól, akit Janka Barnabás formál meg.
Az előadás nemcsak egy szórakoztató vígjáték, hanem egy elgondolkodtató történet is arról, hogy a bolondságot nem lehet elkerülni, és hogy minden bolondság mögött, minden őrültség felett ott van a szerelem – amely a legnagyobb őrültség és ugyanakkor az élet legszebb ajándéka. Koromfi végül ráébred, hogy ő maga a legnagyobb bolond, de ebben a szerelem bolondságában találja meg végre a valódi szabadságot.
A színpad vizuálisan és koncepcionálisan is tükrözi ezt az őrült, szürreális világot. A díszlet egy vidéki kastély enteriőrje, amelyet a fények és a színek folyamatosan megbolondítanak, így az épület önálló karakterré válik, amely a különböző konfliktusok epicentruma. Az ajtók és átjárók szimbolizálják a lehetőségeket, a választásokat és a kiskapukat, amelyek minduntalan elénk kerülnek, miközben a karakterek próbálnak megszabadulni a saját maguk teremtette korlátaiktól.
A jelmezek szintén az őrületet és a karakterek szeszélyes természetét emelik ki – egyes szereplők színes, extravagáns ruhákban jelennek meg, amelyek még inkább felerősítik az előadás komikus és szürreális hangulatát. A zenés betétek dinamikusan kísérik a történetet, miközben egy-egy humoros jelenet alatt a zene még inkább felerősíti a helyzetek abszurditását.
„A bolondok grófja egy őrült pillanatokkal teli, fergeteges, zenés vígjáték, amelynek van egy mélyebb rétege is. Rávilágít arra, hogy az ember nem azonosíthatja magát múltja traumáival, és nem bújhat kiskapuk mögé, mert ezzel saját életét ássa alá. A darab központjában egy fontos üzenet áll: csak az képes igazán boldog lenni, aki szembe mer nézni önmagával.” – emelte ki a rendező Fejes Szabolcs.
A Bolondok grófja tehát nem csupán egy vidám, szórakoztató produkció, hanem egy mélyebb, elgondolkodtató utazás a szerelem, a személyes fejlődés és az életünkben rejlő őrültség határvonalain. Az előadás igazi érzelmi utazás, ahol a történet komikus alaphelyzete mindvégig biztosítja a szórakozást, de az igazi mélységet a szerelem és az önismeret keresése adja.